A római birodalom körülvette a Földközi tengert és felnyúlt egészen az Északi tengerig. Mindenfelé elvezet a római úthálózat, vannak vízvezetékek, templomok, arénák, diadalívek, de 50 év alatt 22 császár követte egymást. Konstantin császár megszünteti a keresztényüldözést, majd áttér a keresztényhitre. Rómában nő a keresztények száma, a császár Bizáncot teszi meg a birodalom fővárosává, később róla nevezik el. Konstantinápoly földrajzi fekvése kedvező, így ellenáll az Európát elözönlő népeknek, még azzal is megvádolják Bizáncot, hogy szerepet vállal a népek elvándorlásában. Konstantinápolyban 527-ben Justinianust császárrá koronázták, a keleti határokon harcolnak a perzsákkal, a várost háromszoros fallal veszi körül. Justinianus erős kezű ember, visszaakarja adni a császárságnak a régi fényét. Justinianus nagy tervei vannak, hogy ezeket valóra válthassa tárgyalni kezd a perzsákkal, megegyeznek évi 2 ezer aranyban, ezt azonban súlyos adók formájában szerzik meg. 500 hajó indul Karthágó, Itália, Korzika, Szardínia és Hispánia felé. Parancsnokuk Belizár. Justinianus számtalan épületet emel, hatalmas városfalai majdnem 1000 éven át ellenállnak minden ostromnak. Korának nagy elméi óriási munkába fognak, de Teodóra császárnő szokása szerint ezt is ellenzi. Justinianus uralmának legnagyobb alkotása a nevét őrző törvénykódex, amely a nyugati törvényhozás alapja lesz. Néhány év múlva 567-ben Justinianus meghal, a nép kimerült, a birodalom erősnek látszó, de törékeny épülete gyorsan összeomlik, hamarosan megszületik egy szegény gyermek, Mohamed. I.e. a II. században egy iráni törzs kiszakítja földjét Nagy Sándor hajdani birodalmából: ők a pártusok, majd jól nyilazó lovasaik a római légiót tartják távol. Amikor Bizánc azért harcol, hogy megerősítse a birodalmát, 532-ben Perzsia királya I. Huszrau a szászánida dinasztia legnagyobb uralkodója. Bizánc drága árat fizet a békéért, Kraszrau pedig a hunok ellen fordulhat és kelet felé visszaállíthatja a Nagy Dareiosz idejében lévő határokat. Az uralkodó elfojtja a mazdaghista mozgalmat, amely egy ideig közös tulajdonba vette a vagyont és a nőket, a király mindent visszaadott a tulajdonosnak, ám ez nem ment mindig könnyen. 590-ben Mauricius, bizánci császár segítségével visszaszerzi II. Huszrau trónját, ekkor Mohamed 20 éves, de még senki sem tud róla. II. Huszrau szerényen azt mondja magáról “hallhatatlan ember vagyok az Istenek között és mindenható Isten az emberek között, aki a nappal együtt kel és a szemét adja az éjszakának“, de azért mesés vagyont halmoz fel, elnyomja a népet, 610-ben pedig szent háborút indít Bizánc ellen. 622: újabb háború a két birodalom között a végkimerülésig. 622 a hidzsra éve is, de ki tudta még akkor. Huszraut legyőzték, saját emberei végeznek vele, 630-ban Hérakleiosz császár maga viszi vissza Jeruzsálembe a keresztet, amelyet a perzsák hurcoltak el. A győztes Bizáncban szenvedélyes viták folynak, például arról is milyen neműek az angyalok. A 100 éve tartó háborúban, a kietlen országban erőszakos lovasok jelennek meg, a kimerült lakosságnak meg kell szoknia az új jelszót: “Fogadjátok el az iszlámot, fizessetek adó és akkor nem bántanak benneteket.” Mohamed már fiatalkorában feltűnt komolyságával, mint karavánvezető gyakran félrehúzódott és elmélkedett. Egyik útja során keresztény papokkal találkozott, akik megismertették szent könyveikkel, megismerkedett zsidókkal egyistenhitük rokonszenves lett előtte. Mielőtt Mohamed megalapította volna az iszlámot, az arabok sokféle bálványt, fát, forrást, csillagot, követ tiszteltek, egyedül Mekkában 365 bálványt. Allah az isten és Mohamed az ő prófétája. 622-ben menekült el Mekkából, az iszlám időszámítás kezdete. Mohamed Medinában talált menedéket, egyszerű embereknek egyszerű vallás. Mekkai ellenségei nem mondtak le róla, hogy Mohamedet elpusztítsák, nagy létszámú elszánt csapatot küldtek érte Medinába, de Medinában is akadtak elszánt harcosok, a párbaj egy ideig váltakozó szerencsével folyt, Az iszlám vallásnak 5 pillére volt: a hit Allahban, az ima, az alamizsna, a böjt és a mekkai zarándoklat. Hamarosan jön a hatodik parancsolat, a szent háború. Az iszlám akkor erősödik meg, amikor Bizánc kimerül a sok háborúban és nem tud elleni tenni, Perzsiával hasonló a helyzet mint Bizánccal…
