Az Ibériai-félszigeten a IX. században megkezdődik, majd folytatódik az arabok visszaszorítása és a XIII-ban csak déli rész marad a kezükön. Az aragóniai király birtokába kerül Szardínia, Dél-Itália, Szicília. 1450-ben hatalmasabb lesz a birodalma, mint Franciaország vagy Anglia. 1469-ben Aragóniai Ferdinánd feleségül veszi Kasztíliai Izabellát. 1481-ben a mórok kezén csak a granadai emirátus marad, ennek meghódítására indulnak. 1487-ben elfoglalják Málagát, Bartolomeu Dias megkerüli a Jóreménység fokát. 1492-ben az iszlám utolsó bástyája Granada is elesik, a mórok ellen folytatott öt évszázados harc a spanyol urakat türelmetlenné és fanatikussá tette, a most születő humanizmus itt nem talál otthonra. Az inkvizíció amelynek első vezetője Torquemada kegyetlenül elüldözi a zsidókat Spanyolországból, pedig közülük már sokan ezer éve ott éltek. Egy bizonyos Kolumbusz végre segítséget kap ókatolikus felségeitől őrült vállalkozásához, hogy nyugat felé induljon Japánba, Indiába, a legénység sorába önkénteseket toboroznak. Arcukon tudásszomj, lelkükben ég a vágy, hogy új dolgokat fedezzenek fel. Kolumbusz három hajója a Santa Maria, Pinta és a Niña kifut a tengerre, majd szélcsend következik. A korabeli technikában még volt némi hiányosság, Kolumbusz tehetetlennek érezte magát, a térképek hiányosak voltak, az iránytű megbolondult, az asztrolábium nem mutatott semmit és a három hajó körben bolyongott. 69 napos hajózás után 1492. október 12-én,500 évvel a vikingek után Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, illetve a Bahamák egy kis szigetét, de az sem rossz, majd jönnek utána mások: Amerigo Vespucci, Pedro Cabral, Vasco da Gama. Az aláírt szerződés ellenére elűzték a meg nem tért moszlimokat is, a zsidókkal együtt ők voltak a legszorgalmasabbak, az ország századokon át is érzi majd a következményeit. 1500-ban született messzi innen Flandriában, egy másik gyermek is, aki egyszer V. Károly néven császár lesz. A XVI. század hajnalán, mint valamikor Róma a világ egy része álomba merült: az iszlám, Kína, India és Európa lesz a világ középpontja, Spanyolország pedig erdei nagy részéből hajót épít. Az évek múlnak az erdők egyre fogynak, a gyerekek nőnek. 1516: Aragóniai Ferdinánd, spanyol király meghal, Szép Fülöp fia, a későbbi V. Károly követi a trónon, apja nem szereti mert úgy tartja, hogy a flavandokhoz húz. Nagy birodalma lesz, beletartozik majd Spanyolországon kívül, Itália, Flandria, Artois és Amerika egy része is. 1519-ben Miksa halála után német császárnak is megválasztották. 1519-ben tehát V. Károly császár lett, mesés birodalma fokozza becsvágyát és alkalmazza a Habsburg jelszót, Ausztria történelmi feladata, hogy uralkodjék az egész világon. Magellán földkörüli útra indul, Cortez pedig Mexikó meghódítására, Leonardo da Vinci Amboise-ban hal meg, mint I. Ferencnek, Károly nagy vetélytársának a vendége. A Loire mentén a reneszánsz jegyében kastélyok épülnek: Chambord, Bloise, Chenonceau. 1520-ban I. Ferenc francia király találkozik, VIII. Henrik angol királlyal, hogy ellensúlyozzák a spanyol király hódító szándékait, végül azonban V. Károly az angol királlyal lép szövetségre. 1520-ban Törökországban trónra lép Nagy Szulimán és szövetséget köt I. Ferenccel. Luthert, akinek tanai terjednek Németországban kiközösíti Károly császár, mert fél, hogy különben elveszíti a pápa támogatását, I. Ferenccel szemben. 1521: Magellant, aki elindult, hogy körülhajózza a Földet, a Fülöp-szigeteken megölik. Háromévi viszontagságuk után egyik helyettesének sikerül hazajutnia, 18 emberrel a 237-ből. Most már azonban bizonyos: a Föld gömbölyű. 1521 augusztusában Cortez befejezi Mexikó meghódítását. Az országnak akkor 12 millió a lakosa, néhány év múlva csak a fele lesz. Peruban Pizarro még rajta is túltesz. A hódítók vagy konkvisztádorok hatalmas területeket és kincseket szereznek Spanyolországnak. 1521: újabb háború Franciaországgal. 1524: a 400 államból álló Németországban a parasztság elfogadja a reformáció eszméit, háborút indít a nemesség ellen. 1530-ban hatalmas csúcsán, V. Károlyt VII. Kelemen pápa, német-római császárrá koronázza. 1535: a reformáció tovább terjed, Genfben Kálvin János folytatja Farel művét. 1537: Jacques Cartier felfedezi és kutatni kezdi Kanadát, hajójára kitűzi I. Ferenc lobogóját. Már senki sem tudja számolni a győztes és vesztes háborúkat Spanyolország és Franciaország között. 1543: a flamand Lazarus megalapítja a modern anatómiát, a francia Ambroise Paré a sebésztudományt, a lengyel Kopernikusz leírja, hogy a Föld kering a Nap körül. 1545: a tridenti zsinat elutasítja a reformációt, megerősíti a pápaságot. 1547-ben meghal I. Ferenc és VIII. Henrik. V. Károly kétes értékű győzelmet arat a protestánsokon Nürnbergnél. 1553: V. Károly lemond Németalföld, majd 1556-ban Spanyolország trónjáról is. 1554-ben megkötik az augsburgi vallásbékét. 1555: V. Károly utóda a spanyol trónon II. Fülöp. 1558-ban V. Károly meghal, ugyanebben az évben I. Erzsébet lép az angol trónra. 1559-ben aláírják a békét Franciaországgal. II. Fülöp győzött, de az ország siralmas állapotban van. Lepantónál a spanyolok megverik a török flottát, ekkor 1571-et írunk. Egy fiatal harcos bal karja örökre használhatatlan marad, kinek neve Cervantes. 1588-ban a győzhetetlen spanyol armada Anglia meghódítására indul, de megsemmisül.
